a sokadik első lépés

Na beszéltem a telecommal. Úgy indítottak, hogy miután azonosítottak a számom alapján, választhattam, hogy még a mai napon visszahívnak, vagy várok "előreláthatólag 7 percet". Amilyen a formám biztos, hogy munkaidőben hívtak volna, amit nem kockáztattam, így hát vártam, -ami a vicces az egészben, hogy- pontosan 7 percet. Egy kedves ügyintéző hölgy kb 23 másodperc alatt megnyugtatott, hogy minden rendben, látja, hogy be van fizetve a dolog, így már csak a visszakapcsolási díjam esedékes, amiről már kaptam is csekket. Ennyi, írtam is Zsoltinak, hogy minden rendben, Ő meg be is fizette az aktuális számlámat. Most már elvileg csak egy, maximum két havidíj várható tőlük, aztán végre végleg felmondhatom a szolgáltatást. Jobban várom, mint a karácsonyt (bár aki ismer, az tudhatja, hogy kb a zöld lámpát is jobban várom általában, mint a karácsonyt). Nyugodtabban indultam tehát dolgozni, bár szívesebben kirándultam volna. Rendesen meleg volt ma, az ablakot le is kellett tekernem a kocsiban. Bent aztán meglepődtem, mivel megint elegen voltunk konyhán. A múlt heti kimaradása után most Bejam is megjelent ismét, így én tudtam hátul ügyeskedni. Mivel nem volt akkora forgalom, Henry kitalálta, hogy mossuk el ma az elszívó szűrőit. Magamra is vállaltam, mert egyrészt gyorsabban megy szerintem, mint másnak, másrészt meg, mert szeretem csinálni. Már a végénél jártam, mikor Abdol szólt, hogy menjek előre, de Henry visszaküldött. Később kiderült, hogy Bejam össze-vissza csinálta a dolgokat és ezért kellettem volna előre. Mindegy, megoldódott. A legutóbbi megmutatás után, ma volt a csilifőzésem főpróbája. Bár Henry mondta még, hogy mit, s hogyan, de most már a nagyját én csináltam. Jobb is volt így, mintha csak figyeltem volna megint, jobban rögzült. Nemsokára szerintem megmutatja a pizzaszószt, meg még lehet, hogy a tésztát is. Ki tudja, ilyen tudás birtokában akár el lehet gondolkodni egy saját helyen is a jövőben. Bár ennyi stresszre nekem nincs szükségem, szóval ezt azért még átgondolom. Bejam lelépett korán, helyére érkezett Györgyi. Nem volt vészes esténk, ma már picit tudott tanulni a grillnél is. Henry kérdezett felőle, hogy hogy dolgozik, milyen gyors, szerintem kell még neki 1-2 hét, aztán belejön. Ma próbáltam külön dolgozni tőle, hogy szokja az angol közeget, javára fog válni. Lukash éjfélkor távozott, de el voltunk nélküle. Egy olyan pillanat volt, amikor egyszerre több megrendelés jött be, de akkor ott volt Henry is, meg Abdol is segített. A végére persze már csak ketten maradtunk, a magyar különítmény, de pont jól elosztottuk a munkát, szóval a felmosásra mindketten végeztünk a saját portánkon.