a sokadik első lépés

Azt hiszem nem írtam a trémobil legújabb akciójáról felém. Pár napja jött egy üzenet a Zsoltitól otthonról, pontosabban 8.-án. Illetve előtte is egy nappal, hogy a telecom küldött nekem egy ajánlott levelet, ami ugye ott fog elrohadni a postán, mivel csak én vagyok bejelentve arra a címre, így más nem veheti fel (imádlak magyar bürokrácia). Na de mint említettem, nem is furdalta az oldalamat a kíváncsiság egy napnál tovább, hisz meg is kaptam a választ a kérdésemre, hogy mi lehetett az. Leírták, hogy mivel díjtartozásom van, így Március 21.-ével kikapcsolták a szolgáltatásomat, viszont, ha Április 8.-áig (azaz aznap, amikor a levelet kézhez vehettem volna, ha otthon vagyok) rendezem a dolgot, akkor eltekintenek a közel 200000 Ft-os kötbértől (mivel nem fizettem, így szerződésszegés történt részemről). Kértem hát segítséget telecomos ismerőstől, hogy legalább tudjak róla, hogy mi az ami nem lett befizetve, hiszen amikor februárban otthon voltam, akkor voltam benn a trémobilnál és akkor nem volt tartozásom. Ma reggelre ki is derült, hogy egy januári számla maradt el, amit igazából nem is tudom, hogy mire számláztak ki, hiszen az akkor esedékes havidíj már be lett fizetve, valamint az összeg sem stimmel. Na mindegy, én ezeknél már azon lepődnék meg, ha átláthatóan dolgoznának. Lényeg a lényeg, hogy felhívtam az ügyfélszolgálatot. Még az a szerencse, hogy innen -a szó szoros értelmében- fillérekért telefonálok haza, mert egy laza 17 perces beszélgetésen vagyok túl. A harmadik ügyintézőhöz kapcsoltak, aki végre tudott valamit mondani az ügyemmel kapcsolatban. Egyébként ismételten azt kell mondjam, hogy le a kalappal azok előtt, akik ezt a munkát végzik, nekem nem lenne türelmem foglalkozni a sok nyűggel. Mindhárom kolléga nagyon kedves volt, így természetesen és sem voltam paraszt velük. A hölgy elmondta, hogy még nincs nagy vész, ha befizetem a dolgokat, valamint visszakapcsoltatom a szolgáltatást, akkor minden rendben lesz. Mondtam neki, hogy nem vagyok abban a helyzetben, hogy ezt magam tegyem meg, így egy kedves barátom -Zsolti- fogja megtenni ezt helyettem. Így viszont még arra is figyelmeztetett, hogy akkor várjak jövő hétig, mert ha hétvégén megy be és kifog egy olyan ügyintézőt aki betartja a szabályokat, akkor nem tudja kérni, hogy kapcsolják vissza a dolgokat (hivatalosan csak személyesen kérhetném, de ha nagyon kekeckednek, akkor fel kell hívni az illetékeseket, viszont akik ezzel foglalkoznak azok nem dolgoznak hétvégén). Na lényeg a lényeg, hogy ez is meg lesz oldva. Sajna ezzel viszont csúszik a szolgáltatásom felmondása, mivel most ki van kapcsolva már 3 hete és azt még rátolják, ha újra vissza lesz kapcsolva. Na de már nem is érdekel, ha jól számoltam, akkor május 14.-ével végre megszűnik egy kiadásom, ami lényegébe a semmire ment az elmúlt fél évben. 
Kicsit el is ment ezzel az idő, sietnem is kellett, hogy beérjek dolgozni. Jó napon vagyunk túl, bár az is tény, hogy kicsi volt a forgalom. Ezeket a napokat szeretem, amikor van időm befejezni valamit, amit elkezdek és nem kell ide-oda rohangálnom közben. Szerintem lehetne ezt így csinálni mindig, de Henry mellett ez szinte lehetetlen. Marha érdekes, hogy minden olajozottan ment, megcsináltunk mindent a saját tempónkban és így is mindenki boldog volt. Zárás előtt egy órával megérkeztek a részeg fiatalok. Nem is lenne velük semmi bajom, de kiabáló irdatlanul kövér részeg lányok valahogy elveszik az életkedvemet. Itt újra tombol az s club 7 láz, valahonnan ismerős volt, hát rákerestem. A '90-es évek egy pop csapatáról van szó, akik most újra megőrjítik a fiatalokat. A vicces az egészbe az, hogy szerintem ezeknek fogalmuk sincs arról, hogy mikori a banda, hiszen akkor kb még meg sem születtek. Na mindegy. Volt két kevésbé részeg lányka, akik viszont egész kedvesek voltak. Tetszett is nekik a hajam, az egyiküket, hát nem rugdostam volna ki az ágyamból na (hogy egy klasszikust idézzek). Szerencsére gyorsan eltelt ez az este, holnapra már nagyobb rohamra számítunk, kíváncsi leszek.