a sokadik első lépés

Szabadnap, szeretem, vagy valami ilyesmi. Szerencsére már egész kialudtam magamat, amikor a srácok az ajtó előtt beszéltek meg valamit és hát ez egy ilyen házban hallatszik rendesen. Mára alapból némi takarítást terveztem, mert már ráfért a házra. Míg a mosógép végzett, addig kényelmesen rendbe raktam az alsó szintet, valamint a felső fürdőt. Olyan jó idő volt, hogy póló nélkül sem fáztam a hátsó kertben. Mindezek után a szobámmal akartam kezdeni valamit, mert kezdett már eluralkodni rajta a káosz. Még ébredés után találtam az ikea oldalán egy egész jó ágykeretet, ami alá beférne a tescoban talált hatalmas doboz is. El is gondolkodtam rajta, hogy elmegyek gyorsan és meg is veszem, de aztán letettem róla, mert kitaláltam egy másik rendszert a szobára. A felső fiókban lévő mindenemet be tudtam préselni két cipős dobozba, így azok helyére végre el tudtam pakolni a melegítő ruháimat, valamit a biciklis öltözeteket. A társasok -nem használt- felét kiraktam a garázsba, szóval felszabadult némi hely. Végre ki tudtam rakni a könyveimet is a fiókból, most már méltóbb helyet foglalnak, valamint talán a vizuális érzékelés miatt lassan neki is állok az elmaradottaknak. Ja visszatérve, azért nem akartam most ágykeretet venni, mert akkor nem lenne elég helyem az ágy végében a kis asztalomnak, aminek megvan a maga funkciója, valamint most kényelmesen elférek. Miután végeztem mindennel, nekiálltam összerakni a két harc Európáért társasból egyet. A csapatokkal végeztem is, illetve majdnem, a 6 fő ország hadosztályai készen vannak, hátra van még a többi ország csapatainak, valamint a HPP-k (Hadi Produkciós Pontok) számának ellenőrzése. Közben hívott Szabi, hogy 5 perccel előtte játék indulna, csak épp a Martinéknál. Haraptunk még Danival valamit, majd az új (egyébként régi, vagyis az, amivel otthon sokat játszottunk korábban) rizikóval felvértezve át is mentünk. Tomi és a Tanár úr is ott voltak, szóval maximális létszám mellett magyaráztam el az adott játék szabályait. Egy bő két órás játék után végül Dani győzedelmeskedett annak ellenére, hogy a játék első mozzanataként lenulláztuk egymást egy ütközetben. Jó volt, szerencsére mindenki élvezte. Lecsúszott mellé két üveg sör is, annyi után itt még lehet vezetni (szeretem ezt az országot). Főzőcskézni ezek után nagyon nem volt kedvem, szóval beugrottam inkább a munkahelyemre egy pizzáért, meg gondoltam meg is nézem, hogy hogy megy a mai nap az új munkatársnőnknek. Nem volt vészes, tanulgat. Kaptam is egy ajándék pizzát, Christas nem engedte, hogy kifizessem. Itthon gyorsan be is toltam, aztán lehet, hogy lassan meg is próbálok elaludni. Sajna az elmúlt héten nem igazán mozogtam semmit, bár tény, hogy a karom miatt maximum futni tudtam volna. Kicsit haragszom ezért magamra, mert ezt viszont tényleg megtehettem volna munka előtt, annyival is adóztam volna az egészség oltárán napi szinten. Holnap, ha jó idő lesz, akkor kimegyek a parkba, aztán kocogok egy jót. Sajna a tanulás is elmaradt, de azért viszont annyira nem aggódom, mivel ha ez a fizetésem marad, akkor nekem nem kell a közeljövőben jobb állás, mert ezt szeretem csinálni, így meg még egy évet nyugodtan tudok itt is járni iskolába. Visszatérve a karomra, egy picit azért megijesztett, nem láttam még ilyet. Mintha besárgult volna és napról napra nagyobb felületen jött elő ez a jelenség. Aztán többen megnyugtattak, hogy ez normális és ez már gyógyul. Jobban is van egyébként, szóval szerintem nemsokára újra emelgethetem a súlyokat a garázsban, valamint újra mutatványozhatok a gyerek biciklimmel.