a sokadik első lépés

Szokásomhoz híven háromnegyed 9-re állítottam ébresztőt, amit aztán ki is nyomtam és 9:19-kor tértem magamhoz. Az egyetlen problémám az volt, hogy legkésőbb háromnegyedre a tanteremben kellett lennem, hogy megírjam a vizsgát. Fogmosás, felöltözés, eső, kocsi. Szerencsére volt parkolóhely a közelben, így be is értem. Többen elkéstek, szóval nem dőlt volna össze a világ, ha csúszok egy kicsit, de azért jobb volt ez így. Számítógépen írtuk a legtöbben, de hárman lapon dolgoztak ki valamit, bár ők, ha jól tudom írásbelit csináltak. Nekem volt két cikkem és azokhoz tartozó kérdéseim, hol csak ikszelni kellett, hol meg pár szóval válaszolni. A meteorokról, valamint egy túráról kaptam cikket, nagyjából értettem is. Kapott mindenki egy szótárat is, az elején nem is nagyon értettem, hogy minek, de aztán használtam szavaknál, amiknek nem tudtam a jelentését. Persze csak értelmező szótár volt. Mindent átolvastam többször és mindenre adtam választ, aztán majd meglátjuk jövőhéten. A vizsga után odamentem Lizhez, hogy elkérjem a múltheti próba tesztem eredményét, hát az nem lett volna meg. Nem értelmeztem rendesen a kérdéseket, szóval 1 pont híján elhasaltam volna. Mint kiderült a múlt heti új Szerb srác Magyar, Szegeden lakott korábban. Tudta is, hogy ki vagyok, mert a Szabiékkal dolgozik együtt. Mariaék jöttek még oda, hogy elhívjanak péntek este szórakozni, többen mennek, de sajnos dolgozom, pedig szívesen csatlakoztam volna.
Suli után besétáltam a városba, csakhogy körülnézzek. Az egyik kirakatban aztán megláttam azt a cipőt, amit kinéztem neten, méghozzá annyira leakciózva, hogy el sem hittem. Kértem is méretet, de sajna csak fél számmal kisebb volt a legnagyobb belőle. Felpróbáltam azért és bár teljesen nem ért végig a lábam, néhol már szorított, így nem hoztam el. Most este viszont körömvágás történt, meg holnapra vékony zoknit készítek elő és visszamegyek, kicsit kiengedem a fűzőt is és megnézem úgy, hátha jó lesz. Idővel valamennyit tágulni is fog, szóval reménykedek.
Itthon aztán reggeli után úgy döntöttem, hogy megkeresem Liverpoolban a másik két -egymástól nem túl messze lévő- sports direct-et. Az idő amúgy sem kedvezett a sportoknak, bár már nem esett, de elég felhős volt az ég, de ami még rosszabb volt, nagyon fújt a szél is. Na Liverpoolban aztán keringtem rendesen mint a gólya ürüléke, pedig használtam gps-t. Tény, hogy neten S John Street-ként szerepelt a cím, na most a navi ilyet nem talált. Akkor gondoltam, mivel már közel vagyok, saját kútfőből megtalálom a parkolóházat, így ki is kötöttem a szomszédos Birkenheadben. Nincs is ezzel semmi baj, gondoltam, hiszen legalább világot látok. Meg is fordultam volna, ha nem egy alagútba kanyarodok be, ugyanis oda a víz alatt lehet átjutni. A túloldalon fizetőkapu várt, éljen. Mondtam a csajnak, hogy rossz felé kanyarodtam, mondja már meg, hogy hogyan jutok vissza Liverpoolba. Útba igazítottak és még a díjat sem kellett kifizetnem, nagyon kedvesek voltak. Vissza tudtam fordulni, akkor már nem variáltam, bedobtam az Ł1,60-at és átgurultam ismét a folyó alatt. Érdekes mondjuk, hogy nincs híd, csak ez a 2x2 sávos alagút, de ők tudják. Visszaérve aztán félreálltam és beállítottam a parkolóház koordinátáit, vagyis ráböktem a térképen oda, ahol kb van. Meg is lett, idővel megtanulom, hogy hogy jutok oda. A közelebbi sportbolt úgy 30 méternyire volt innen, így azt meg is találtam gyorsan. Körülnéztem aztán gondoltam megkeresem a másikat. Na aztán meg is lett, az "S" az utca nevében "south"-ot jelent, mint kiderült, így elhiszem, hogy nem lett meg elsőre. Ez egy kétszintes bevásárlóutca. Találtam benne zara, lego, de még disney üzletet is. A vans boltba a csaj olyan gyorsan beszélt, hogy alig értettem. Visszafelé egy csaj megdicsérte a hajamat, meg elhaladtam utcazenészek előtt, akik a "don't worry, be happy"-t adták épp elő, volt egy rasztás lány köztük aki harsonán játszott, mellette megszólalt még nagybőgő is. Még egy üzletbe benéztem, ahol találtam is olyan cipőt, ami kéne, de elég húzós áron, de legalább láttam most élőben is. Ami vicces volt, hogy az adidas superstar mindenhol Ł62. Na de a lényege a kiruccanásomnak végül is az volt, hogy ne csak kép alapján döntsek egy cipőről. Biciklizni kell, szóval fontos, hogy milyen a talpa. Ha holnap feljön a lábamra az itteni csoda, akkor elégedett leszek, ha nem, akkor meg legalább tudom már, hogy esetleg e-bay-en milyet érdemes rendelni. Hazafelé persze a délutáni csúcsforgalomban indultam, de mindegy is volt, nem siettem sehova. Már közel Widneshez láttam egy szivárványt is, az még jobban feldobta a napomat.
Itthon megebédeltem a tegnapi tésztából még, majd úgy döntöttem, hogy a mai napot pihenőnapnak nevezem ki. Jó lett volna gurulni egy kicsit, de még mindig nagyon fújt a szél, az meg csak felidegesített volna. Eldőltem inkább, majd kicsivel később elmentem még boltba, hogy szerezzek némi kenyeret. Találtam is teljes kiőrlésűt 3p-ért, ezért is mentem este már. Vacsora után el is dőltem és lassan alszok is, aztán holnap újra mozgok valamit.