a sokadik első lépés

Nem volt egyszerű az ébredés, mit ne mondjak. Még próbáltam lustálkodni egy kicsit, de alapból későre állítottam ébresztőt, szóval sok időm nem maradt. Aludtam vagy 3,5 órát, ilyenkor nem örülök a reggeli iskolának. Beértem végül pár perc késéssel, de már akkor is alig volt helyem. Tele volt az osztály, utánam még a kínai testvérpárnak volt helye, de Roland és Gábor már keresgéltek azért. Voltak ma is beszélgetős feladatok, a velünk szembe ülővel kellett egymás feladatlapjait kiegészíteni kérdések és válaszok alapján. Én kifogtam a folyton mosolygós, ám angolul még annyira nem tudó kínai Mona-t. Aranyos lány, a nővére jobban beszél, de az akcentusuk miatt alapból nehezebb érteni őket. Kézzel-lábbal megértettük végül egymást. Két olyan dolgon akadtam fenn vele kapcsolatban, amit szerintem egy átlag ember észre sem vesz. Sajna az anti globalizációs elveim mellett viszont nem tudok elsiklani. Nestlé ásványvizet ivott, én elvből nem veszek már semmit amihez köze van a nestlének, pedig bevallom, néha ennék a gabonapelyhükből, de az a vállalat, amelyik a vízhez való alanyi jogot el akarja törölni, az tehet egy szívességet. A másik a mappája volt, amin a barkleys bank logója és neve díszelgett. A bank neve mostanában elég sokat szerepelt olyan hírekben, amelyek vádemeléssel kapcsolatosak, és nem az ügyfelek terén, hanem az alkalmazottak mérhetetlen kapzsisága miatt. Na a lényeg, hogy az ilyen apróságok miatt, valamint amiatt, hogy ezeket más nem veszi észre, érzem azt, hogy ebből a világból minél előbb ki akarok szakadni. Nem több, egy laza 200 évvel mennék csak vissza valami kis magyar faluba, szerintem boldogabb lennék, mint most. Na nem vagyok épp mélabús, de érti, aki érti. Az órák vége felé meg lettek jelölve vizsgaidőpontok, akkor egy kicsit elment tőle a kedvem, mert nem nagyon érdekel a formális levél írása, valamint a mindennapi életben nem fogok úgysem úgy beszélni, ahogy a vizsgán kell majd. Az olvasásos része simán meglesz, de szerintem az írás, és a beszéd eléggé kapufa lesz. De persze ezt csak most érzem így, mert ma fáradtan mentem be, és ilyenkor ne akarjanak tőlem semmi olyat, amihez nincs kedvem. 
Suli után benéztem a városba, elmentem abba a boltba, ami kimaradt múlt héten, de ott sem találtam ágykeretet. Találtam viszont helyette egy PC játékot, amit elhoztam. Risk II a neve, igen, a táblajáték számítógépes változata. A digitális világ még azóta sem hoz lázba, de Ł1-ért nem lehetett otthagyni. Utána haza is jöttem, majd ledőltem egy órára. 
Később ugyanis bementem dolgozni egy kicsit. Furcsa volt elsőként ott lenni, még nyitás előtt. Csináltunk két dagasztást Henryvel, majd neki is álltam a tegnap elmaradt csirkének. Egy órával tovább nyúlt a dolog a tervezettnél, de abban már benne volt néhány dolog eltakarítása is. Gondolkodtam rajta, hogy maradok elmosni a filtereket is, de egyrészt már kész volt a pizzám, másrészt meg mégis csak szabadnapom volt hivatalosan, szóval ez a 4-9-ig tartó munka is éppen elégnek bizonyult. Holnap így is korán kelek megint, mivel piacozok, aztán meg elmegyek Liverpoolba megint a magyar boltba. Hirdetik, hogy holnap lesz náluk gulyás, szóval az ebédem meglesz oldva. Ja írtam nekik, hogy van e náluk olyan liszt, amilyen kell nekem a kenyérhez, de sajna nincs, viszont jövő hétre rendelnek nekem egy pár kilót. Közben megnyertünk egy licitet is egy olyan társasra, amire szintén évek óta fáj a fogam, csak otthon nem lehetett kapni, itt meg még drága volt a bontatlan. Most is egy (egyszer) használtra licitáltunk (elvileg pár dolog még ki sem lett bontva benne) és szerencsére egész kedvező áron el tudtuk hozni. Nem királyi a többes, csak Dani volt aki az egészet bonyolította. Az e-bay-es dolgok az egyetlen amiért néha elgondolkodom a bankszámlán, de amíg segítenek ennyit a többiek itthon, addig még mindig nem csinálok (Bocs Zoltán, szintén elvek). Maria is írt ma, hogy ha van kedvem, akkor találkozhatnánk megint valamikor, szóval összességében ez is egy jó és tartalmas nap volt. El is fáradtam szó se róla.