a sokadik első lépés

Igazán büszke lehetek magamra a mai nap után, ugyanis bár ébredéskor azt sem tudtam, hogy hol vagyok, mégis kikeltem az ágyból és elmentem suliba. Hallgatóztam egy kicsit az ablakon keresztül, majd felhúzva a sötétítőt azt láttam, hogy vizes minden. Kimentem megnézni az első ablakon keresztül is a dolgokat, mert onnan jobban látni a betonos részeket, ahol vannak pocsolyák, és ott azt láttam, hogy esik azért egy kicsit. Gondolkodtam, de végül arra jutottam, hogy elég nekem ez a nem egész 4 óra alvás is, hát felöltözök, és végre egyszer beérek időben. Úgy tűnik a jó tettem meghallgattatott, mivel mikor kiértem a házból, már nem is esett. Így azért kellemesebb volt tekerni. Túl hideg sem volt, szóval minden adott volt egy kellemes reggeli biciklizéshez. Kávéval indítottam a napomat, ahogy az ilyenkor lenni szokott, majd felmentem a terembe. Nem voltunk ma túl sokan, de aminek szerintem mindenki örült, az az volt, hogy Piero, az olasz öreg is csatlakozott hozzánk újra. Jó fej, nagyon csípem. Volt viszont ma egy új lengyel srác, akinek a stílusát nem bírtam elviselni. Látszott rajta, meg a hozzászólásaiból is lejött, hogy beszéli a nyelvet, még ha nem is tökéletesen, csak beszéd közben idegesítően artikulált, meg úgy mozgatta a fejét, mintha ő lenne itt az atyaúristen. Most így belegondolva a Havas Henrik flegma stílusához tudnám hasonlítani, ráadásul mellettem ült. Na de megpróbáltam inkább az óra anyagára fókuszálni, ami valljuk be a kevés alvás miatt nem ment annyira. Kiírtam ma is rengeteg új szót, azt kell még kiszótáraznom. Volt ma benn egy nő, aki az iskolában dolgozik, és az a feladata, hogy ha tud, akkor segítsen munkát találni a diákoknak, vagy akár csak segítsen megírni egy önéletrajzot. Kaptunk pár nyomtatványt, amit kitöltöttünk, bár nekem van munkám, de ha lenne egy jobban fizető ajánlat, akkor elgondolkodnék azért. Órák után beugrottam még boltba, majd elmentem előhívatni pár fotót, amire a Szabi kért meg. Itt van egy üzlet, ahol van 4-5 gép, amibe csak bedugja az ember a pen-driveját, vagy akár cd-t, memóriakártyát, és arról csinál a gép kész képeket. El is gondolkodtam azon, hogy mennyire menne egy ilyen otthon, lehet, hogy majd utánajárok a keresletnek. Hazafelé aztán azért nem úsztam meg némi csapadékot, de nem volt vészes. Itthon Daniék serénykedtek a konyhában, készült a jó rakott krumpli. Én leültem reggelizni, majd visszafeküdtem az ágyamba némi sziesztára. Késő délután kezdtem aztán megéhezni eléggé, így átmentem a sparba, ahova Dani is velem tartott, de végiggondoltam a helyzetet, és csak 3 üveg sört vettem, mert rájöttem, hogy van itthon ennivalóm. A boltból hazafelé gondolkodtam megint az árakon. Itt az alkohol elég drága, a spar meg alapból drágább, szóval teszem azt jelenleg a 3 sörért Ł6,50 körül fizettem. Azon agyaltam, hogy otthon abból vehettem volna magamnak 10 doboz sopronit, de aztán továbbgondoltam a dolgot. Otthon a 3 doboz söröm ára egy átlagos órabérből kijön, és végül is az itteni 3 söröm is egy alap órabérembe került. A lényeg csak az, hogy itt marad mellette az életre is. Nem azt mondom, hogy akkor most sörben fogok fürödni, de néha bele fog férni ezek után is, maximum tényleg nem a spar lesz a fő beszerzési hely. (pár új kupakkal gazdagodtam, szóval remélem lesz egy kis öröm otthon, ilyenkor megpróbálok különbözőket venni, lehetőleg olyat amin van valami minta is, meg így legalább kipróbálok mindig valami újat, mint ma a gyömbérsört) Itthon aztán nekiláttam főzni némi rizst, meg előkészítettem mindent a rántott húsomhoz. A fűszerezést még tanulnom kell, mert sótlan lett minden, tény, hogy miután bepaníroztam a csirkemellet, utána jöttem rá, hogy elfelejtettem megsózni, pedig direkt odakészítettem a kezem ügyébe. Ehető lett, bár volt már jobb is. Időközben befutott Dávid is az egyik kollégájával, Kornéllal, akivel korábban találkoztam már a városban. Nekiálltak Ők is sörözni, miután megebédeltem, csatlakoztam hozzájuk. Egész jót beszélgettünk, szóba jött sok téma. Szabi is befutott, aki épp Martinéktól érkezett a Tomi által. Bajuszékat (itt így hívják őket, két negyvenes figura, csak bajszosak, és ezért a név) hozták épp haza a reptérről, és ilyenkor előkerül mindig az otthoni házi pálinka, amiből Szabi azért fogyasztott. Megvacsorázott, és el is feküdt, mi meg beszélgettünk tovább. Dani is csatlakozott később, és ő is rágyújtott egy sörre. Miután Kornél elment, Danival még nekiálltunk a cluedo kárya-játéknak, amivel játszottunk egy kört, majd áttértünk az autós kártyára. Utána még végigszenvedtünk egy másik autóst is, amiben öko autók voltak, amik annyira csúnyák, hogy azt nem lehet elmondani. Na azért a legcsúnyább autó díját még mindig a fiat multipla viszi szerintem, valaki úgy fogalmazott a lámpáira, hogy olyan az az autó, mintha valami betegsége lenne. A második hely szerintem a vászontetős nissan micra cabrióé, de azért a játékban is akadt jó pár top tízes. Az erőnket teljesen kiszívta ez a játék, szóval a röminek már nem álltunk neki, inkább elfeküdtünk, talán majd holnap. Nem állítok ébresztőt, ha felkelek, akkor talán kimegyek a piacra, de az sem baj ha inkább kialszom magam rendesen.
Ja majd elfelejtettem, beszéltem ma Gerivel, és ha tud kivenni szabadságot, akkor kivezet velem a jövő héten, aztán majd hazarepül. Jó lenne, mert így le tudnánk nyomni egy nap alatt. A szerelő Janit is felhívtam, hogy akkor biztosan jó e az otthoni biztosításom ide, és megnyugtatott, hogy igen. Ez úgy működik, hogy elviszi az autómat, rak rá egy műszakit, amivel egyben regisztrálja is itt az autót, ezzel felelősséget is vállal érte, és így egy évig akár dolgozhatok is vele, mert, ha megállít a rendőr, akkor fel tudok neki mutatni egy papírt, hogy legálisan van itt az autó. Elmondta még, hogy ha ne adj isten balesetet szenvedek, akkor addig más hozzá sem nyúlhat a kocsihoz, amíg Ő nem látta. Van itt is adó a kocsira, olyan mint otthon a teljesítmény adó, itt road tax-nak hívják (útadó), ami ebben az egy évben még nem kell a kocsira, és ha ez után úgy döntök, hogy tovább marad a kocsi itt, akkor is kapok utána belőle 47% kedvezményt. Utána persze itteni biztosítást kell rá kötni, de akkor már inkább eladom a mostanit otthon, és veszek itt egy másikat. Kb fele áron lehet itt kocsit venni az otthonihoz képest, a különbözet meg belemegy a biztosításba, ez így vállalható. Történt még valami jó, csak kíváncsiságból meg szoktam nézni, hogy rak e fel valaki olyan társast, amit megnyertem múlt héten vaterán, és láss csodát, valakinél eladó sorba került egy harc európáért. Leírta az eladó, hogy tudja, hogy ritkaság, de szerencséje volt, és egyszerre tudott szerezni kettőt, két különböző helyről, nem akarta visszamondani, így eladja árában. Képek alapján jobb állapotban van mint az előző, és elvileg teljes. 6000 forintos fix árra állította be, csodálkoztam is, hogy nem csapott még le rá senki. Mutattam Dugónak, mire kérdezte, hogy kell e, mert akkor leüti nekem szívesen. Nem gondolkoztam sokat a válaszon, persze, hogy kellett, így legalább, ha nem is teljes valamelyik, akkor ki lehet pótolni. Kezdek tényleg gyűjtő státuszba kerülni, bár tudom, hogy odáig még rögös lesz az út. A lényeg, hogy a mai hírek, események eléggé kedvemre valóak voltak, csak így tovább!