Negyed 4ig eljutottam a 8. fejezetig az 1984-ben. Érdekes könyv, Orwell nem hinném, hogy sokat tévedett a jövőképével, maximum pár évtized, és ez a sors vár az emberiségre, ha így folytatja. Ha kiolvastam, majd beszámolok róla bővebben. Délelőtt felébredtem a házban folyó eseményekre. Valaki csengetett is, meg mozgolódás is volt. Aztán mivel még fáradtnak éreztem magam, így visszaaludtam délutánig. Ekkor igazából csak magamhoz tértem, ki-be vettem a levegőt, meg miegymás. Ebédeltem egyet, és időben elindultam dolgozni. Még arra is jutott időm, hogy a Morrisonsban vegyek magamnak vajas croisant reggelire. Hétfőhöz híven nem volt túl nagy forgalom. Nem is részletezném. Viszont szintén hétfőhöz híven ma szeltük a csirkét. Most egy fokkal már jobb volt, mint múlt héten. Közben tudtam beszélgetni Henryvel. Megbeszéltük, hogyha minden jól megy, akkor januárban kihozom a kocsimat, és akkor tud több órát adni. Végre újra futárkodhatok majd. Ez jó hír, mivel akárki akármit mond, bármennyire is nem egy karrier szakma, nekem akkor is a kedvenc munkám. Szabadság, szerelem. Utána kell még néznem pár dolognak mind a kocsival, mind a working tax credittel kapcsolatban. De minden esetre jó hír, hogy vezethetek majd. Meg kell tanulnom rendelést felvenni. Nem bonyolult, csak a helyi akcentustól tartok eléggé, de majd belejövök, ha használom a nyelvet. Most viszont megpróbálok aludni, mert lassan kelek, hogy mehessek iskolába.