a sokadik első lépés

Kellemes vasárnap volt, bár tény, hogy még kellemesebb lett volna, ha el tudtam volna fogadni Martin invitálását egy kis pókerre, nem pedig munkával töltöm az estét. Tomi volt itt ma, használta a garázsunkat, hogy lefújjon pár elemet a kocsiján, amit már kijavított korábban. A garázsról még nem ejtettem szót korábban, hát most pótolom. Nem tudom, hogy kinek, vagy minek építették, de az utcában minden háznak van, viszont senki nem használja rendeltetésszerűen. Az ok nagyon egyszerű, olyan keskeny, hogy bár talán be tudsz állni az autóval, viszont nem biztos, hogy az ajtót is ki tudod nyitni a kiszálláshoz. És az utcában van pár "terepjáró" ami meg szerintem be se férne. Szóval Tomi a jég-, és a sima eső közepette próbálta megoldani a dolgokat, mit ne mondjak, az a gatyarohasztó meleg sem állt rendelkezésére. Szerencsére végzett mire indulnom kellett dolgozni, így kifértem a biciklimmel. Ezúton köszönöm az ezüst mintát a nyergemen! Na jó, csak pár pötty, meg igazából pont nem érdekel. Hideg volt, mint már említettem, de legalább az eső elkerült. Jó volt a munka is, Lukassal egyre többet beszélgetünk, ami nagyon jó, mert így fejlődik a nyelvtudásom. Sok olyan dolog jön elő még mindig, amit a szövegkörnyezetből értek meg, és sok olyan is, ami magától értetődő, csak mégsem gondolnék rá. Az egyedüli dolog, ami ma nem tetszett, az az volt, hogy kb negyedszerre álltam neki a hátsó rész takarításának, mert Henry mindig mutatni akart valamit, vagy épp fel kellett tölteni a hűtőket mindenféle gyorsfagyasztott "élelmiszerrel". Carol is kiakadt ma egy kicsit, a történethez el kell kanyarodnom, hogy elmondjak valamit. Vannak rendszeres vendégeink, akikről már tudjuk, sokszor már én is, hogy mit esznek. De most valaki mást mutatnék be. Van egy alkoholista hajléktalan nő, aki rendszeresen jár be kajáért. Pénze persze nincs, de Henry jótét lélek, és mindig ad neki valamit enni. Nincs a nővel semmi gond, mert normális, viszont látszik rajta, hogy józan pillanata valamikor a múlt évezredben volt utoljára. Egyszer már Christas is kiakadt egy másik kéregető miatt, és ecsetelte is, hogy miért, amivel teljesen egyetértek. Ha sörre van pénze, akkor legyen inkább ételre. Na szóval Carol már korábban sem nézte jó szemmel, hogy ez a nő folyton ide jár, de most elszakadt a cérna nála. Kiosztotta szerencsétlent, szerintem jó ideig nem látjuk viszont, persze csak ha emlékszik még holnap is a történtekre. Megértem egyébként, mert bár a léleknek biztos jót tesz az adakozás, Henry meg mélyen vallásos, de egy határt akkor is meg kell húzni. Én sem akarom elhinni, hogy egy ilyen jóléti társadalomban hogy lehet ennyire lecsúszni. Itt a minimálbérből vígan megélsz, ha akarsz. Na mindegy. Csendesen telt az este, zárásra már szinte mindennel végeztünk. Szerencsére ma Lukas is maradt tovább, szóval ketten gyorsan kipucoltuk az üzletet. Holnap megyek még, de remélem a keddem szabad lesz. Egyrészt az iskola miatt sem ártana, másrészt mosnom kell, de ami igazán fontos most, az az, hogy bepakoljak a hazaútra, ugyanis viszek haza néhány apróságot pár embernek, de a sok kis dolog együtt sok helyet foglal, így foglalnom kell poggyász jegyet is a gépre, és ezt akarom lemérni, hogy mekkora csomaggal megyek haza. A visszaút már nem lesz vészes ilyen téren az autó miatt, közben kiposztoltam a liverpooli magyarok oldalra, hogy útitársat keresek, talán lesz valaki. Ha nem, akkor lenyomom egyedül, valahol megállok aludni, nem lesz vészes szerintem. Várom már nagyon.