a sokadik első lépés

Semmire sem jó szerdaként indult a nap. Végül nem keltem fel a piac miatt, és milyen jól is tettem. Felébredtem azért, a biológiai órám riasztott, hogy menjek olcsó társast szerezni, de inkább visszaaludtam. Délután keltem, mikor is itthon volt mindenki. Itt volt Tomi is, azt hittem akkor mennek a Szabi kocsijáért Warringtonba, de kiderült, hogy azt már korábban elintézték máshogyan. Nem volt kedvem enni, így csak némi gyümölcsöt tuszkoltam le a torkomon, aztán miután a többiek leléptek, visszafeküdtem filmezni. A film után aztán megcsörrent a telefonom, bentről hívtak, hogy tudnék e menni segíteni. Fene a jó szívemet, az visz egyszer a sírba az biztos, szívsebben fetrengtem volna végig a napot az is biztos. Mindegy igazából, ha jól emlékszem azért jöttem ki, hogy helyre hozzam az anyagi helyzetemet, ahhoz meg amúgy is dolgozni kell. Így legalább megint jó lesz a hetem, a pénzem. Alapból nem is voltam fáradt, ezért említettem, hogy jól tettem, hogy reggel visszaaludtam. Egyedül az éhség zavart egy kicsit, de úgy gondoltam, hogy majd benn eszek valamit. Beérve aztán nem igazán értettem, hogy mit is keresek én ott. Alig volt valami, kb szerintem volt egy kemény fél órájuk, aztán megijedtek. Mindegy, lemostam a dagasztó környékét, aztán előre mentem. Gondolom a holnapi munkámat csináltam meg azzal, hogy ma leszeltem azt a rohadt csirkét. Valószínű, hogy nem akartak már hazaküldeni, ezért találták nekem ezt az elfoglaltságot, mindegy is, legalább túl vagyok rajta. Picit azért kihűltem, amikor Christast kérdezgette Carol, hogy nem akar e hazamenni. Nem ment végül, csak záráskor. Akkor nekiálltunk Grahammal a takarításnak, amiből nem volt sok, mert kicsi volt a forgalom, a mosogatnivaló nagy részét pedig megcsinálta Carol. Mikor végeztünk elöl, akkor hátramentem, hogy a maradék mosogatást megcsináljam. Azok maradnak ilyenkorra, amit zárás előtt nem tudunk elmosni, mert még használatban vannak. Na de épp álltam volna neki, amikor Graham is elköszönt. Szép, gondoltam magamban, bejövök, mert kell a segítség, erre én maradok legtovább. Szerencsére Henry elengedett, azt mondta, hogy majd Ő megcsinálja. Gondolkodtam kicsit, de elfogadtam végül a javaslatot. Hazafelé megálltam egy padnál, és ott fogyasztottam el a rebucsorámat (reggeli, ebéd, vacsora egyben), majd tekertem is haza.